Célkijelölés maraton után

Akik elsődlegesen a maratonfutások köré tervezik a versenynaptárukat, azoknak az év általában két versenyszezonra bontható: a tavaszira és az őszire, ahol szabadidős sportolók leginkább egy-egy versenyen próbálják legyőzni a távot, vagy megdönteni eddigi rekordjukat. Éppen ezért az őszi szezon vége felé közeledve érdemes kitérni arra, hogy milyen új kihívásokat határozhatunk meg a tavaszi versenyünkre. A célok típusa persze sokféle lehet. 

célválasztás lehet kimenetel alapú, azaz egy meghatározott idő alatt, vagy bizonyos helyezést elérve szeretnénk lefutni. Ezt első teljesítőknek és kezdő futóknak – hacsak nem nagyon tapasztalt félmaratonosokról beszélünk – nem szoktuk javasolni. Az első verseny éppen arra is jó, hogy megtaláljuk, mi az a „baseline” (szint), amire a későbbiekben építhetük. Természetesen a felkészülési ciklus végére már van a fejünkben egy idő, amit jó lenne teljesíteni, de az „A” célra javasoljuk, hogy inkább keressünk más típusút. 

A másik lehetséges opció a teljesítmény alapú megközelítés. Ebben az esetben leginkább az bemeneti (input) tényezőkre, azaz a saját beletett munkánkra tudunk koncentrálni. Ilyen cél lehet például az, hogy végig fókuszált maradok a verseny közben, de az is, hogy például a végét szeretném erősen futni. Ezek a célok rugalmasabbak, miközben végig segítenek abban, hogy a beletett edzésmunka megtérüljön, hiszen az ilyen teljesítmény alapú célok betartása egyben egy jó időt, de legalábbis jó élményt eredményezhet. Én mindenkinek szoktam ajánlani, hogy a versenyünkre vigyünk egy ilyen célt is magunkkal! 

Harmadik lehetőség a fejlődés alapú cél, ami főként a felkészülési időszakra irányul. Például ebbe a kategóriába tartozik az, hogy a felkészülés alatt heti minimum x kilométert szeretnék futni. Ezt is minden szinten lehet alkalmazni, hiszen egy tapasztalt maratonfutónak már nem garantált egy új PB minden versenyen, tehát nagyobb ráhatása lehet arra, hogy milyen munkát rak bele az adott versenyidőszakban. Ezt főként azoknak javaslom elsődleges célnak, akiknek a folyamatosság (konzisztencia) a nagy kihívást jelent, esetleg félnek a távtól vagy a fejükben keringő célidőtől.

Számos szakirodalom értekezik arról, hogy mennyire fontos S.M.A.R.T. célokat felállítani (lásd, fenti ábra), azonban tapasztalatok alapján (az első teljesítőket kivéve a halmazból) a kimenetel alapú, és azon belül is a konkrét időhöz kötött célok a legnépszerűbbek, ami a sport jellegéből adódóan teljesen érthető is.
Néhány gyakorlati tanáccsal szeretnénk most szolgálni azoknak, akik még nem határozták el véglegesen, hogy mi is lebegjen a szemük előtt a téli futások alatt:

• A célok meghatározása előtt a rendelkezésünkre álló erőforrásokat nézzük meg: ha az eddiginél kevesebb időnk lesz edzeni, az eredmény is ennek megfelelően alakulhat.
• A konkrét időt/tempót a felkészülési időszak végefelé érdemes meghatározni: számos esetben a célok túlzottnak vagy túl könnyen teljesíthetőnek hatnak a verseny előtt, mivel túl korán, az edzésmunka lényegi része előtt tűztük ki őket.
• A rekordjaink megdöntéséhez szükséges gyorsulás nem lineáris, hanem exponenciális: egy öt órás maratonból előbb lesz 3 órás, mint egy 3 órásból 2:20-as. Ahogy fejlődünk, a fejlődés maga lelassul és sokkal nagyobb energiabefektetést vesz igénybe, ezt figyelembe kell venni a célválasztásnál is.
• A célválasztás fontos dolog, szánjunk rá kellő időt, járjuk körül a témát, ha elakadunk kérjünk objektív külső vélemény
• A célválasztás nem kőbe vésett dolog, a felkészülés folyamán mindig vizsgáljuk meg, mennyire reális, ha szükséges jelöljünk ki újat.
• Ne feledjük, a jó cél, motivációnk egyik alapköve, hiszen ennek elérése fog vezetni bennünket a felkészülés alatt, nap mint nap.

Szerző: Seres Artúr