Pilléreink: a mozgásminta

„A mozgás minősége, a sérülésmentes felkészülés alapja.”

Állj fel a székből, emeld fel a poharat az asztalról, csinálj egy gyorsúszás kartempót, nyomd le a pedált kiállva, fuss tíz métert. Egyszerűnek tűnő mozgások, mindenki számára könnyen elvégezhető feladatok, mégsem lesz két egyforma mozgás ezekből, hiszen mozgásunk teljesen egyedi mintákon alapul. Ráadásul ezek az egyszerű mozgások is, bonyolult irányítással kivetelezhető csak. Vegyünk az első példát: állj fel a székből. Mi is történik a testedben?

– Hogyan tudok felállni ? (térd, csípő nyújtása, boka hajlítása, kezek emelése stb.) 
– Melyik izmot mozgassam, milyen erővel, arányban? Melyik feszüljön meg, melyik ernyedjen el? 
– Melyik izület mozogjon előbb, melyik később? 
– Melyik izom stabilizáljon? 
– Hogyan maradjon meg az egyensúlyom? 
– Hogy maradjon a gerincem egyenes? 

Ezek csak néhányak, a rengeteg kérdés közül. Testünk pedig mindezt megválaszolja, és el is végzi, egy-egy meglévő mozgásmintával amit elővesz a tartós tárból és finomra hangol. Az említett  (mozgás)minta, tulajdonképpen nem más, mint egy információcsomag, amely a kisagyban tárolódik. Ide mentődtek el a korábban megtanult (ismétlések által rögzült) mozgások, s innen hívjak elő az agyunk. Sajnos a kisagy nem szelektál, ide minden elmentődik, a jó és a rossz mozgás egyaránt, vagyis vannak jó minőségű és rossz mozgásaink is.

De mit nevezünk rossz mozgásmintának?

Igazából nem is rossz, hanem hibás, vagyis a rögzült mozgásfolyamat olyan elemekből áll, melyek a sokszoros ismétlés következtében elkezdik károsítani a szöveteket (pl. a térd porcait koptatják), vagy egy ízület szűk mozgástartománya miatt olyan kompenzációk jönnek létre, amelyek előbb vagy utóbb túlterhelik az egyes szövetek. Hosszú távon a rossz mozgásminta sokszori ismétlése növeli a sérülések kockázatát. Minél többször állok fel úgy, hogy a térdemben kellemetlen feszülés jön létre, annál inkább károsítom annak szerkezetét.

Az állóképességi sportokra pedig nagyon is jellemző, a sokszori ismétlés. A ciklikus sportágak együttes jellemzője, a folyamatosan, több ezerszer végrehajtott mozgásfolyamat: amit kartempó, pedálfordulat, vagy futólépésben mérünk.

SZÁMOLJUNK

– ha egy 25 m-es medencét 22 kartempóval úszunk át, akkor 100 m alatt, 22×4 vagyis 88 kartempót végzünk. Edzéseinken átlagosan 2800 m-t úszva, ez 2464 kartempót jelent….

– 85-ös pedálfordulattal, percenként 85x forgatjuk köre a hajtókart, vagyis az egy órás görgős edzésen ezt 60×88 vagyis 5280-szor tesszük meg

– 98 cm-es átlagos lépéshosszal, 10 km-es edzésünk lefutása alatt, 10 204x emeljük fel lábunkat, és fogunk is vele talajt…lábanként 5102-ször.

Nagyon nem mindegy tehát, hogy az említett mozgások, milyen minőségben (milyen pályán, milyen erővel, milyen hatékonysággal stb.) kiviteleződnek, mert a ismétlésszámból adódó terhelés, komoly tényezője a sérüléseknek.

A LOAX edzésrendszerben épp ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy már az elején átnézzük, kielemezzük a funkcionális és sportági mozgásmintákat, csökkente az edző és sportoló számára egyaránt kellemetlen sérülések kockázatát. Megfelelő tesztekkel, és elemzéssel már az elején kiszűrhetők a rossz mozgási folyamatok, lehetőség adódik a preventív gyakorlatok bevonására, vagy éppen szakember segítségül hívására. A rossz mozgással kezdeni kell valamit, hiszen a károsító funkciója mellett a legtöbb esetben nem is igen hatékony. Minden jó és gyors mozgás a jó mozgásmintán alapul és a sérülésmentes felkészülés alappillére.

Szerző: Garas Attila

———————————————-

Források:
Dr. Miltényi Márta: A sportmozgások anatómiai alapjai (1980, Sport)
Gray Cook: Movement: Functional Movement Systems. (2010 On Target Publication)